1. fejezet

Hat hónapja már, hogy felhagytam az egyetemmel és minden időmet a munkának szentelem. Nem bántam meg, hogy így döntöttem. Rengeteg időm felszabadult, amit a táncolásnak és a gyakorlásnak szentelhetek. Egyedül az bánt, hogy ritkán látom Donghaet. A fiúval csak akkor találkozok, hogyha bejön hozzám, vagy ha sikerül kiimádkoznia a kiadóból. Minden időmet itt töltöm, haza is csak késő este megyek, reggel pedig elsők között vagyok itt.

Hogy mi ennek a nagy változásnak az oka? Ez egyszerű.

Hat hónapja már, hogy nem beszéltem vagy találkoztam Taeminnel. A fiú üzenetrögzítőmön hagyott üzenete óta nem keresett, én pedig nem kérdezősködtem utána. Donghae egyszer megpróbálkozott, hogy mi lenne, ha átgondolnám és beszélnék vele, de ennek egy hónapnyi nem-találkozás lett a vége. A fiú azóta nem hozza fel a témát, aminek őszöntén örülök. Taemin egy üres kis űrt hagyott a lelkemben, s nem szívesen emlékeztetem magam, hogy akár boldog is lehetnék, ha nem lenne ez az egész idol herce-hurca.

De nekünk ez az életünk, s most, hogy nemsokára el lesz döntve, hogy kik kapják meg a debütálás lehetőségét, még fontosabb, hogy sokat gyakoroljak és rendesen felkészüljek.

Nem érdekel, hogy mit kellett feladnom ezért és az sem, amit majd fel fogok adni az álmomért.

Önmagamat.

[ remélem nem kavarok meg nagyon senkit azzal, hogy a második rész miatt ismét előröl van a számozás :S ez nem az első fejezet újraírása, hanem egy másik első fejezet! ]